Negyed órás késéssel beestem Lelkem Legjobb Ismerőjéhez (LLI), aki csodálkozott a hangtalanságomon. Miközben mentem fel a meredek utcán, elhaladt mellettem egy nyugalmi állapotban leledző tűzoltó autó, benne 4 unatkozó tűzoltóval. Az unatkozó tűzoltók az utcán siető lányokat szemlélték, így engem is. Engem már annyira, hogy magamra kellett pillantanom, mi baj velem? Ég a hajam, talán? De, nem. Felnőttek.. ki érti őket?

4 oldalas smsben jelentettem hangulatot Tortásnak, aki kicsit aggódik értem. Ebben a bűvös 4 oldalban szót ejtettem a lelkemről, ami darabokban, de nem aggódjon (csak egy kicsit), mert ma LLI majd megjavítja. Aztán a felnőttek lelkivilágáról értekeztünk. Elmondtuk, hogy utáljuk őket, hogy nem lehet rajtuk kiigazodni. Mi vagyok én, Esti Kornél?

LLI-nél aztán összedőlt a világom. Szem nem maradt szárazon, legalább is az enyém, Ő meg csak csodálkozott, mi van velem? Csodálkoztam én is, ennyire végem lenne? Többször utasítanom kellett, hogy legyen szíves és másszon ki a fejemből! Ez tetszett neki, de nem tette meg. Így még párszor fel kellett szólítanom eme nemes cselekedre. Meséltem neki, hogy az aurámon ugrál a családom, és, hogy sikerülni fog-e az érettségi? Mire ő elmesélte a saját érettségis tapasztalatait. Ezen mind a ketten nevettünk és ez kicsit oldotta azt a hangulatomat, hogy, amikor hazaérek, kiugrom az ablakomon. Ami nem földszinti. Istenien éreztem magam, mikor kijöttem és ezt ZénóZebulonnal is megosztottam, aki smsben érdeklődött feldúlt lelkiállapotomról. Megszakértettem vele, hogy talán, ha mindennap mennék LLI-hez, akkor minden nap jól lennék. Ez sajnos nem kivitelezhető és még az életvezetési kézikönyvemet sem adta oda. Azt mondta, hogy kívülről tudom :-)

Hazafelé szerintem láttam Szaktanár kedvesét, de inkább tovasuhantam. Hazafelé aztán dalszövegekkel próbáltam definiálni a lelkiállapotomat. Mi ez? Elő-téli depresszió? Igen, lehet, hogy az. Utálok reggel felkelni, mikor éppen, hogy csak világos van. Utálok kibújni a paplan alól, hogy zuhanyozhassak és felöltözhessek, majd tovább fázzak. A dalszövegek a következők voltak, néhol igencsak dekadens.

"nevemet súgod, de éget a szó", "máshogy élnék. újrakezdeném!",  "okosabb vagy, úgyhiszem, mint hogy többé ne remélj!", "kell, hogy érts, kell, hogy láss, jeleket látsz, ahol nincsenek jelek, ha zuhanni kezdesz, én megfogom a kezed". Meg ilyesmik..