"Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, amely pedig évről évre mind messzebb távolodik tőlünk. Ha kisiklott is kezünkből, mit számít? Holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki... Hogy majd egy szép reggelen... Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk."
(F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby)
