GoGo

Mai napra teázás volt tervezve és amit terveztünk azt -ugye- véghez is visszük.Ilyenek vagyunk és kész.Tudunk élni. De ennek az volt a feltétele,hogy jók legyenek a vizsgáim és -lám- jók lettek. Sok és türelmes várakozás után el tudunk végre indulni,de az eső nem volt ilyen türelmes. Zuhogott,de mi nem vártuk meg míg eláll,hiszen úgyis kocsival megyünk,csak rám kellett egy kicsit várni,amíg összeszedem a cuccaimat+magamat is. Az eső annyira nem törődött velünk,ígyhát annyira zuhogott,hogy alig láttuk egymást a nagy esőben,de szerencsére a felüljáró közel van. Gyors bepakolás hátra,majd megállapítás,hogy ugyanolyan színben pompázik az autó,mint a sálam. Ennek kicsit örülés,majd megijedés. Azt mondta,hogy nem is hallgat zenét ehhez képest,az a maximum hangerő,amivel a rádió beleüvöltött a fülünkbe,mikor beindította a motort nem is tudom 'körbeírni'...De nem baj,legalább tudom,hogy mi is az igazság.Nomeg azt is,hogy "Jah,Janis Joplin az jó." Mikor elhagytuk a sulit,csodálkoztam egy kicsit,hogy végeztem ezzel az évvel,aztán muszáj volt elintéznem pár telefont(jegyzem: ennyi telefont általában 1 óra alatt nem kapok,mint abban a fél órában,amíg mentünk A hely felé).. Letettem,nem is csörgött többet-jobb volt így neki. Beszélgettünk tovább,csak úgy jöttek a szavak én meg közben azon törtem a fejemet,de nem csak törtem,hanem meg is kérdeztem,hogy: "Ha itt most megbeszélünk mindent,miről fogunk ott beszélni?", de megnyugtatásképpen csak ennyit mondott: "Ne félj,lesz miről."
Odaérve,felmenve,helyet keresve és találva rájöttem,hogy miért is vitt egy teázóba! A tea meleg.Ha melegen iszom,leégetem a nyelvem.Ha leégetem a nyelvem,nem tudok beszélni. <--Itt a megoldás!! Ki is fakadtam,hogy miért is csinált ilyet,de aztán azt mondta,hogy nem is állt ilyesmi a szándékában és én elhittem. Nem tudom,hogy mióta ültünk ott,amikor ismét kifakadtam:
- Jó.Már megint igazad volt!Most mondjam azt,hogy mint mindig?
- Ne azt mondd,hogy mit mindig,azt mondd meg,hogy miben?
- Hogy lesz miről beszélni...
- Ez nem igazság volt,csak kötekedtem.
- Na,szép!Legközelebb majd nem hagyom magam.
Volt itt még: évkezdés,élet(övé,enyém),vizsgák,jövő év,nyár,számolás,hogy ki mennyi beszél telefonon,szemcseppentés,kedvesem,napló,család,hétköznapok,eső,angolvizsga eredmény,örülés,nevetés,nevetéstől sírás,bankkártya azonosságot felfedezés,fizetni nem hagyás,ezen vitatkozás,megint nevetés,autóhoz visszaérős,autó elejét megvizsgálós,autó kinézetéről érdeklődés,kérdést nem értés, satöbbi.
- Miért,lesz geometria a jövő évben,nem?
- Hát,a jövő évben sok minden lesz...
- De geometria is?
- Az is.
- Úh,az nem jó. Nem tudok kockát rajzolni!
- Pff,na és. Én meg nem tudok arcot rajzolni!
- És az arcnak hol van köze a matekhoz? (nagyon nevet)
- Jó,akkor...Te nem tudsz kockát rajzolni,én meg nem tudok hegedülni. És?
- Jó,megint nyertél...(nagyon nevet)

Aztán már a kocsiban megnézés,hogy merre is kell menni valamint,hogy Gogóka hol is lakik pontosan. Majd telefonálás gyorsba,végül Határ útban kiegyezős. Templomon meglepődős,kérdés végét kitalálós, "basszus,Te már nagyon ismersz.. ",elmúlásról és segítségről beszélgetés. Érezve a véget: azon vitatkozós,hogy melyik most a fő út,és hogy jó-e az Ibis hotel előtt. Nem volt jó,természetesen-nem hagytam nyerni!! Majd mellékutcában kiegyezős,pocsolya mellett megállós,majd abba majdnem beleesős. Szokásos bizonytalanságban kérdezgetős,holnapot nem elfelejtős,elköszönős és "Szép délutánt!" kívánós,mindezt persze csak akkor,mikor már becsukta az ajtót és már ott sem volt. Hát így volt.