Nagyimat,szegényt őszintén sajnálom. Erősen identitás zavara van. Azt hiszi,hogy valami kabaréba csöppent,pedig ez csak a családi életünk. Ül,félig fekszik az ágyon és röhög azon,hogy szenvedek azzal a kurva porszívóval,mert olyan nehéz,mint egy szikla. Én meg elküldöm oda-tudjátok-,de csak magamban. Persze,mindig jön valami más,amitől idegrohamot kapok... Most például az,hogy miért nem lehetett pénteken megmondani,hogy ma 6kor búcsúztatjuk az amcsikat a Westendben. Ezt is persze az utolsó pillanatban tudtam meg és győzködnöm kell mindenkit itthon,hogy "légyszi,légyszi had menjek el!Légyszi,hiszen most látom őket utoljára!!" meg hasonlók. De ez nálunk így szokott lenni. Ha mégis elengednének,akkor az egész progi alatt a lelkiismeret furdal,mert biztos,hogy rossz döntést hoztam azzal,hogy eljöttem.
Nos igen,Nagyi ezen valóban van mit röhögni.
2007.07.24. 15:56 Miss Cinege
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gogoblogja02.blog.hu/api/trackback/id/tr126430337
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
