Az embernek van valami jó,aztán elbaszódik. Vagy Ő maga bassza el. Lehet választani,azt amelyik jobban tetszik. Unom,hogy mindig ez történik. Miért nem lehet egyszer valami egy kicsit sokáig jó? Egy kicsit jó,aztán elbaszódik. Ez az élet? Unom az embert,ami mindent összebarmol.Unom a káoszt,unom a rendent,unom a zajt,unom a csendet,unom a hóhért,unom a dajkát,unom a szüzet és unom a szajhát...unom az elejét,unom a végét,unom a háborút,unom a békét,unom a négert,unom a sárgát...
Nem rég értem haza,Converse-ben nyomatom,nem vagyok gyenge.Kis alter,aki bemutatja a kis családnak a dnb-t.Mekkora reformer... Unom e dalt és magamat is. Ja és művész,aki nem tudja megtartani a kurva kapcsolatait. Nem tud semmit megbecsülni,pedig képes rá csak...fáradt.Nagyon. Lelkileg is,fizikailag is,mindenhogy. Kellene egy hét,amikor mindenkire rábassza a telefont,be se megy az iskolába.Úgyse tudja megtenni. Nem is átlagos kamasz. Sose volt még úgy igazán 16 éves.Nem véletlen a múltkori kérdés: "nem akarsz egyszer igazán 16 éves lenni?" Hülyevagy.Ezért szeretlek.Ha tudnád,hogy mennyire. Jaaaj,még jó,hogy ritkán látlak,Te pöcs. A fejemben már tervezgetem a karácsonyi ajándékokat,van is ötlet,csak nem tudom,hogy miből. Jó,persze van,akinek semmit ötlet. Egy biztos: egy sálat már elkezdtem kötni (:
Szóval,üzenet a kérdés feltevőjének: szeretlek,te... És de akarok egyszer.Nem is,inkább csak szeretnék. Amit az ember nagyon akar,az sosem valósul meg. Inkább nem szeretnék semmit,csak az agyam leghátsó részében és akkor majd egyszer megvalósul. Egyre kevésbé tudom,hogy mit is szeretnék. Az álmaim azt mondják,hogy tartsak ki,hiszen életem végéig ez lesz a feladatom. Néha meg azt érzem,hogy akármit is csinálok,alakul magától. Mindegy,hogy benne van-e a kezem vagy nincs.
Ma meg kellett önmagamat akadályoznom bizonyos "felveszem a telefont és... " helyzetben. Helyette inkább aludás volt.Egész nap,aztán mégis fel kellett kapni azt a kurva telefont,mert hívtak. Persze,sose az,akit vártam. Tegnap Cunci,Boszi,Varázslófiú öntöttek belém lelket némi boszorkányfőzet és nevetés formájában. Ja meg ott voltak az ölelések is és rájöttem,hogy velük lehet nem érintés mentes világot élni. Drágák Ők. Nem megyünk a Nefelejcsbe,mert nem akaruk közel lenni,épp elég volt egyenként az a 9 hónap.Cuncinak pár évvel több... Sokat nevettem,elfeledtem a gondjaimat egy kicsit. Aztán álmodtam,sírtam-nem meglepő mostanában ez. Aztán mindig valaki más kerül az álmom főszerepébe. Sok ember miatt sírok,sokakért aggódom. Ez vagyok én.
Végére zene,tessék a csodálatos Quimby-bimbitől(meg szöveg is,anélkül semmit sem ér) :
Ma éjjel a semmi sem olyan/mint amikor olyan,amilyen/Sétál a Hold a háztetőn,zsinóron húzza maga után a szívem.
Nem zavar és nem kavar fel/mindenki boldogon élhet vele/óvszer nélkül fogyasztható/biztonságos konzumzene.
De a nihil nem idilli állapot/csak lustán basznak az állatok/Valahogy azt súgja az ösztönöm/jobb,ha magamba költözöm.
miért?(belső monológ)
2007.12.02. 00:21 Miss Cinege
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://gogoblogja02.blog.hu/api/trackback/id/tr786430109
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
