GoGo

21: 13kor Nővérem, mint, aki olvasta a blogomat, felhívott és elmesélte a csodaútját és a bevackolódásokat. Én örültem, bár hirtelen azt se tudtam, hol vagyok, Ő keltett. Ezt a paramedicina tökéletességét továbbra is fent tarthatná. Felhívott, belecsicsergett a kedves hangjával a telefonba, ez kellett a lelkemnek. Lefoglaltam a naptárában a vasárnapi napot, mint szülinapozós nap. Már csak ez volt szabad, de húztam sorszámot és megkaptam. Enyimé csak. Ennek örömére elmesélte, hogy mit műveltek, én meg csendesen szakadtam a röhögéstől, mert Anyának nem szabad elmesélni, pedig itt ült velem szemben. Nővérem kitalálta a Szárszós gondolataimat és megkérdezte, van-e kedvem lemenni, majd elmenni velük Quimby koncertre, majd megnézni Tibi kiállítását Kapolcson és hazajönni? A kérdés gyönyörűen hangzott és azt hiszem csak Anya miatt volt muszáj feltenni (: Letettük a telefont, megígértem, hogy még jelentkezem. Anyával leül, megbeszél. Anya kínosan hallgat, Gogo keresztbe teszi az ujjait magáért és a programért. Anya végül kimondta A szót: elmehetsz. Lehoztam Neki egy csillagot, kezébe nyomtam. Azóta ugrálok. Írtam smst Nővéremnek, hogy mondja meg Kampányolónak, hogy a közös testvérük érkezik. Azon a kedves Csodahelyes estén bátyámmá fogadtam Kampányolót. Így csütörtökön szedem a sátorfámat és elindulok a szent Szárszóra, Nővéremhez és Kampányolóhoz. Legszívesebben még mindig ugrálnék, de már ahhoz késő van. Már most indulnék.. Fel sem fogom, hogy Anya csak úgy igent mondott, a tegnapi után. Komolyan, Nővérem, mintha olvasta volna a szárszós sóhajaimat és felhívott, elhívott. Én meg megyek. Megyek!!! :) Addig még ezer dolgom van. Holnap korrepetálni megyek egy kisfiút, angolból. Challenge. Aztán utána még meg kell szépülnöm, Tibinek, természetesen, majd korán lefeküdni, mert kinéztem egy vonatot, ami dél körülre ér le. MEGYEK!!! :) innen csókoltatom azt, akinek ez a fejéből kipattant :)