Beértem időben és ez mostanában nagy siker magamnak. Képzőművész meg is jegyezte, hogy "jé vannak biológia órára diákok?" Okos voltam, magamon is meglepődtem. A képek nagy sikert arattak! Bleeee - ezt üzenem, mindenkinek, aki. Indiagirl meg is kért, hogy küldjem át neki a képeit, amelyek a "variációk egy témára" nevet viselik. Miután mindkét órát végig Esti Kornéloztam, úgy gondoltam, hogy lazítok, vagyis eszem. :-) Láttam, hogy Indiagirl agyát bassza, hogy zörgök a zacskóval, de nem szólt, mert az egész órát végigokoskodtam. Ezért vagyok tartva... :-) Angolórán megtartottam a székfoglaló beszédemet 'friends' témakörben, amit szépErzsébet királyné egy szolid kézfogással díjazott. Senki sem volt hajlandó normálisan beszélni, pedig ez már komoly játék, az érettségire készülünk. Ügyeskedtem kicsit a feladatlapokkal, de nem nagyon, mert mégis csak sok lenne ez egy napra. Órák után beszélgettem Fernandoval, a spanyol önkéntessel, folyékonyan. Néha nagyon nem értem mit mondd, különösen akkor, ha valami olyasmit kell, mint "Barrcellllona". A magyar nyelvről kezdtünk el beszélgetni, amit ma elkezdtek tanulni (ugyanis ketten vannak ők, önkéntesek).
Rohantam, mert Nővéremnél volt jelenésem a gyárban. Kb. 100 évet kellett várnom rá, mert kollégák, mert család, mert mindig valami. Mostan azért nem voltam felháborodva, mert mégis csak a dolgozójában voltunk. Miután úgy gondolta mindenki, hogy mostmár ráér velem foglalkozni megbeszélgettük (by Indiagirl) az ő munkáját. Elmondta, hogy van nékije vakuja, bennem meg azóta motoszkál, hogy vajh' ez hogyan is nézhet ki az ő csinos aparátján... Múltkor egy elszálló félmondattal elsóhajtotta, hogy szeretne magáról új képeket. Ismeri az aparátjához fűződö viszonyaimat, ami már-már néha kórós. :-) Majd csütörtökön, a fodrászolós napon megemlítgetem. Szót kell még ejtenem arról, hogy megmondtam neki, amire már régóta készülök. Ez az a kommentre való reagálásom, mely alant olvasható. Nem voltam Gogokás!
