Szombaton még meglátogattam Nagyimat és megszereztem a nyári képeket (amik azóta már fent figyelnek a híres oldalon). Még onnan beszámoltam ZénóZebulonnak a kirándulásról. Lehet, hogy túlzásba vittem, de (nemsajnos) jó volt. Este még a zöld pipáson is beszéltünk, beszámoltam arról, ami kimaradt délután. Talán ezt sem kellett volna.. Fél 3-ig töltődtek fel a képek, azt meg kellett várnom, mert nem tudok úgy aludni, hogy megy a gép. Az ágyban megszakérettük Fülöppel, hogy valahol elvesztettem önmagam, találkoznunk kéne, hogy újra az legyek, akit elvesztettem. Kázmér meg csak furán nézett. Utolsó pillanatban kikapcsoltam a telefonomat. Bárcsak ma is megtehetném... :-(
Délután 1-ig aludtam. Aludtam volna tovább is, de a vezetékes telefon felébresztett. Ezt sajnos nem tudtam kikapcsol(tat)ni. Műkedvelőné volt a telefon másik végén, aki azzal a kérdéssel fordult az álmos arcom felé, hogy hogyan kell leállítani Tibit, aki azt üvölti a telefonjából, hogy most múlik pontosan?! Megmondtam neki, majd tovább aludtam volna, ha tudtam volna. Pedig álmomban már majdnem találkoztam magammal... :-(
Megnéztem a szerdai született feleségeket, ebédeltem, aztán bekapcsoltam a telefonomat, amiben Cunci 5 nem fogadott hívása figyelt rám. Később felhívott és meglátogatott. Hozott ajándékot is. Zöld és sárga kaspó és narancssárga fonott doboz személyében. Lelki életet éltünk a kanapémon - erre lesz szentesítve. Anyával is beszélt, aztán elviharzott.
Nővéremmel diskuráltam még, fodrász és búcsú ügyileg. Úgy kezdte a mondatát, hogy van valami, aminek nem fogok örülni. Megkérdeztem, mi az? Nagy levegőt vett és elmondta. Van neki vakuja az aparátjához. Külső. Ühüm - ez volt a reakcióm. Ment is neki az email: "kedves külső vakuval rendelkező Kolléganő!" megszólítással. Mostmár csak arra kell várnom, hogy megörököljem az aparátját :-))
Egész este ZénóZebulonra vártam, aztán hívtam, csak hívtam, de nem vette fel. Írtam hát nekije esemet, merre jár ő? Jött is a válasz egy szűkszavú válasz, hogy nem kommunikatív - nyilván ezért a szűkszavúság. Hiányozna netán? Eddig mindennap beszéltünk, ha nem szóban akkor 4 oldalas esemben, ma meg csak pár szavas, értesítés volt, jól van. Nem mintha tudnék neki újat mondani, saját magáról vagy magamról, de mivel péntek sem volt, ma sem volt, most olyan fura. Na, de majd holnap!
Apropó, aparát, fotózás, satöbbi! Többen megszóltak ám (nemcsak) a kiránduláson, hogy szeretném én megnézni a képeket, mielőtt bárki más. Nővérem szavaival élve: "nem adunk ki úgy digitális képeket a kezünkből, hogy ne dolgoztunk volna vele". Jó, persze én nem ezt és nem így, de mégis furán néztek rám. Bimbuska meg is mondta, hogy na, én biztos nem lennék jó fotós, mert nem értékelem a spontán képeket. Asszem hagyjuk ezt, mert megint agyfaszt kapok!! Én így szoktam, és úgyis az a fontos, hogy hogyan mutatnak a képek, nem? Ahj, skandallum!! Lényeg a lényeg, pendriveomon rajta vannak a képek és én elégedett vagyok velük. Ez a lényeg, nem? Mondjuk többször be akartam hajítani az aparátot a cseppkövek közé, mert nem azt csinálta, amit én akarok. Ám, de végül nem tettem. Bele kéne építeni az újabb aparátokba egy "cave" funkciót, a 'sport', 'landspace' meg egyebek mellé. Most meg aztán félve viszem be a képeket - na, nesze emberek, gratulálok! :-(( Kitaláltam közben, hogy a Fresh Air által készített képeket is el fogom hozni, utónézegetésre! Ez, persze attól függ, hogy milyen hangulatban leszek holnap. "Ha nem kelnék fel majd a holnapi napon, legyeknek szárnyait a pincérnőre hagyom..."
