Tegnap reggel, érthetetlen módon, késésben voltam. Darawkkal (tudjátok, a tudás istene) utaztam együtt a templomos térről és ezalatt az egy megálló alatt szóba kerültek a legkülönbözőbb dolgok, melyek a világban előfordulnak. Volt szó a relaxról, ami jó volt és szídtuk a budapesti közlekedtető társaságot, egyszóval tőlünk zengett a busz. Kicsit féltem, mikor találkoztunk, mert mégis reggel és mégis, ki tudja, milyen hangulat. Mégis reggel és mégis jó hangulat. Valami fura, de nem tudom, hogy mi. Aztán a kapuban ő le, én fel, így elváltak útjaink.
Ökoanyánk által tartandó órán, a reggel ellenére, nagyon aktív voltam. Bár, amikor kimondta azt a szót, hogy enzim vagy azt, hogy fehérje demonstratíve befogtam a fülem. Nem akarok róluk többet hallani!! Szünetben magamra vételeztem a kabátomat, és cekkerrel a kezemben indultam a boltba. A küszöbön megállított Szaktanár, megkérdezett, boltba megyek-e? Nem, felveszem a lottó nyereményemet a bankban. Boltba. Ekkor Darawk (tudjátok, a tudás istene) hátra nézett és megjegyezte, hogy "de azt tudod, hogy beszélned kell vele!". Ebben a pillanatban, Szaktanár bólintott, majd elengedett a boltba. Bringa is csatlakozott a bolt járathoz, így elpanaszoltam neki, hogy most minden bizonnyal ki fognak rúgni és nincs tovább. Bringa biztosított ennek ellenkezőjéről és nyugtatott, hogy ez nincs így. Az izgalmam, eme témával kapcsolatban, gyorsította a lépteimet így egy perccel a szünet vége előtt visszaértem és Szaktanár előtt (mögött) teremtem, hogy mondja el, ha lehet akkor már két perccel ezelőtt. Gonosz szemekkel az órájára pillantott és megjegyezte, hogy sajnos lejárt az idő, szünet vége, órája lesz. Annyit legalább sikerült kicsikarnom belőle, hogy pozitív-e a hegyi beszéd témája, vagy negatív?
Szünetben kiderült, hogy 64%-os lett a bioszom, ami majdnem 4-es! Vállveregetek. Bár Ökoanyánk sérelmezte, hogy nem ismerem fel a cukor molekulákat. Szaktanár pedig, talán pályafutásom alatt először, megvédett. "én sem ismerem fel és mégis ember lett belőlem". Senki nem mert vele vitatkozni, bár a múltkori után, nem csodálom.
Óra vége után egy perccel már ismét Szaktanár vállát kopogtattam és kérdezgettem, hogy mi is ez, amit nem lehet egy percben elmondani? Szaktanár elmehetne a Megaéneklésbe adrenalin szint növelőnek. Mondandóját így kezdte: "és, tehát most arról lenne szó, hogy azt beszéltük tegnap délután a többi tanárral, hogy.." Ebben a pillanatban rászóltam, hogy kezdjen el a tárgyra térni, mert itt robbanok fel. Vagy, ha kirúgnak akkor tök mindegy. Újra megkérdeztem, pozitív-e vagy negatív a hír? Pozitív, de tudatosan nem mondom el.
