Köszi,a kommenteket!:)Állítólag a csokiban boldogsághormon van,de lassan 2szelet csokit megettem és még mindig nagyon szomi vok...akkor most mi van??!!Hát nem tudom,de ez a 'jó kedv',talán az ősz miatt van.Az ősz az elmúlás jele-ezt tegnap átbeszéltük Krisztivel,éjjel msn-en.Nekem az elmúlás nagyon fájdalmas dolgot jelent,de gondolom,hogy mindenkinek.Bele olvastam az 1évvel ezelőtti naplómba és rájöttem,hogy 2közeli és 1'nem olyan közeli' veszteség ért az elmúlt egy évben...Nagyon rossz ez a szó,hogy 'nem olyan közeli',de elvégre akit elvesztettem nem jelentett annyira sokat számomra,de aki elvesztette Őt nagyon szeretem.Utálom az embereket ilymódon 'rangsorolni',mert ezt nagyon gonosz dolognak tartom.Mi az,hogy Téged szeretlek,Őt meg hát..najó Őt is,de nem annyira.Mondjuk ez természetes is valamilyen szinten,de én is utálom,amikor 'engem' rangsorolnak...Szóval 3veszteség egy évre.Ha most elkezdeném mondani,hogy "Jaj,most mi lesz velem ezután a 'felfedezés' után..?" akkor csak a pszichológiai véleményt bizonyítanám,hogy amikor elvesztünk valakit,igazából nem Őt sajnáljuk,akit elvesztettünk,hanem saját magunkat.De ez sajnos így van.Mondjuk 7hónapja az első pár hétben ezzel harcoltam és be akartam bizonyítani,hogy ez nem így van,mert igenis Őt sajnálom,aki meghalt,de rá kellett jönnöm,hogy ez nem teljesen így van.Mert igenis magamat,magunkat ezen a Földön maradtakat sajnáltam,mert az,hogy Ő itthagyott minket azzal csak mi lettünk szegényebbek és nekünk rossz.Neki már jó,szép és kellemes,mert ott fent minden szép és jó. Csodálkozom magamon,hogy erről teljesen száraz szemmel tudok beszélni vagyis írni 7hónappal a történtek után,Ákos Altató-t hallgatva.Szerintem mindenki ismeri,de azért leírom.
Ákos-altató
kihullnak kezemből a könyvek
a világ magamra hagy
mostantól hűvösebb napok jönnek
szűkülő időm egyre tágasabb
elfordul tőlem a holt anyag
vonásaim halványnak látszanak
leválnak lassan rólam a dolgok
így leszek egyszerre mégis boldog
és ha az égi határon innen
elszámoltat az Isten
nekem vámolni valóm nincsen
a bűnöket mindet bánom
és ha lehet
újracsinálom
mert tettem
amit hittem
velem megtörtént a minden
lettem a fegyelem neveltje
szerencse kegyeltje
elbukni így többet ér
mint árnyékban élni
hazugan félni
az alku bolondja
a szavakat fonja
a temérdek érdekért
és ha jön az álom
aludni jó
a távolság
törékeny üveggolyó
halkul a dallam
alig hallható
bennem is szól
az örök altató...
