GoGo

Ma sikerült őszintén beszélgetnem Benivel,akit még nyáron ismertem meg. Őszinte és szimpi ember,csak egy baj van vele. Az,hogy messze van. Kicsi Beni... Igazából nagyon őszinte volt és ez jól esett a lelkemnek. Beszélgettünk a közös emlékekről, a közös tavalyi és 2008-as nyárról,amt már tervezünk mind a ketten, róla, rólam meg mindenről,amik egy őszinte beszélgetés során előfordulnak. Azt is elmondta,hogy miért és mit számítok neki és hogy tetszik neki A képem. Én meg csak mosolygok itt magamban,hogy ez egy kedves gesztus. Nem gondoltam volna,hogy én valaha egyszer több vasat is... Elmondott sok mindent magáról,olyat is,amit még most sem hiszek el,de azért örülök,hogy tudom. Ezt már sokszor említettem ebben a postban. És őszinte volt és tiszta és beszédes,de azért engem is szóhoz hagyott jutni. A beszélgetés nem volt erőltetett,nem volt kínos. Csak úgy volt. Jó volt.
Apámmal is beszélgettem,ebben a jószar,fostalicska hangulatomban és nem voltam megelégedve magammal. Ez nem én voltam... Ma tulajdonképpen nem is csináltam semmi értelmeset csak ültem itt. A szemem viszont,kifolyik. Ennyit erről..

(Ritt!Legyél rám büszke,kérlek,hiszen azt hiszem rábukkantam,amiről a múltkor beszéltünk. Itt volt a szemem előtt,de nem vettem észre. Én búthús...:) )