Lázban égek. Mármint Elisabeth ügyileg. Tegnap mondjuk lázasabb voltam, ma már inkább szomorú vagyok, hogy vége. Igazándiból teljes szívemből utáltam a komorna társnőimet, ma mégis úgy éreztem, jó volt velük dolgozni. Elisabeth-et nagyon megkedveltem, emberileg nagyon jónak tartom, szakmailag, pedig újabb példaképre leltem. Aki a mait kihagyta, sajnálhatja. Ma szinte már teljesen tökéletes volt a technika, így Anya is sírhatott a szép részeken. Egyes részeken, mind a színpadon, mind a színfalak mögött, én is megkönnyeztem. Tanácstalanul álltam ott, hogy merre is forduljak, hogyan tüntessem el a könnyeimet. A Siratót másfél órája énekelem, ha néha elfelejteném a szövegét, bekapcsolom Katinkát (Janza Kata) és hozzá képzelem a mi Elisabethünket és teljes a kép. Ha még jobban el szeretném magamon uraltatni a depressziót és a szomorúságot akkor elénekeltetem Katinkával és Ferenc Józseffel a Semmi se nehéz-t vagy a Mind két gályát. Ha kicsit fel szeretnék ocsúdni, akkor együtt énekelem a kicsi Sisivel azt, hogy "éppen, mint te, olyan lennék.."-et vagy a Halállal, a "hogyha kell egy tánc, mostantól én mondom kivel..." kezdetű dalt. Hiányozni fognak a próbák, a szúrós pillantások. Az utasítások, a tánclépés tanulás. És, végül, a dícsérő és bíztató szavak (Elisabethtől, főleg) és a különböző kifogások, hogy miért kések vagy miért nem megyek éppen próbára (az én részemről).
Nővéremnek:
Ferenc József: Tudod, miért jöttem.
Sisi: Nem, bár sejtem.
Ferenc József: Gyere haza, Sisi! Mi ketten összetartozunk, én még mindig így gondolom. Szeretlek! És azt beszélik, hogy a szerelem minden sebet begyógyít.
Kívánom, hogy így legyen!!
ps: én is akartam énekelni! Legközelebb viszem a listát, hogy miket szeretnék az Elisabethből elénekelni. Köszönöm az esemet Töritündértől! Üzentem Tibinek, hogy üdvözlöm, két emberrel is. Ezek után az a minimum, hogy ölel (: Örülök, hogy mindenki ott volt a mai Quimby-n, csak én nem :( No, nembaj, majd a zépés koncertre elmegyek. Maratoni lesz, az biztos... Nővérem, Másvalaki, máltai lányok + Gogo. És most a reményeim, akiket remélem ott lesznek: Töritündér, Ritám, Tej, Legjobbom. Így, ni. Ezzel be is telt a zépé, több ember ne is jöjjön. Tibi csak nekünk dalol majd és mutogat a kis kezével :)
Elisabeth
2008.06.01. 01:23 Miss Cinege
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://gogoblogja02.blog.hu/api/trackback/id/tr856429921
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
