Nővéremnek üzenem, hogy mivel én még dolgozom, nyugodtan találkozzon azzal, akivel pipacsos álmai óhajtják. Szerdától aztán szabad vagyok, és utána követelni fogom a vele(m) való létet és a szimbiózisunk visszaállítását. ÁÁÁ, dehogy, hisz nem vagyok én olyan...

Nem bírtam ki, ma délben írtam Legjobbomnak egy sms-t, hogy beleírhatja-e már a bohemian érdemrendet a CV-jébe. Persze, semmi válasz. Naív, modern maca vagyok, azt gondoltam, majd válaszol... Kicsit most tele van a mindenem.

A híres neves ismerős keresős portálon ma fura dolgokra akadtam rá. Először is megnéztem Dorkót, aki tényleg édes gyerek. Lejjebb görgettem és láttam képeket Papikával. Nővéremre most kérdőn nézek, ki ez? Ezen túlléptem, tova suhantam, LLIre akadtam, aki végrevégre lecserélte szemüvegét és rögtön fel is nyomott egy képet. Furi, szokni kell az új, ezzel megváltozott képet. de kétségtelenül jól áll Neki az új cucc. Gondoltam üzenek Neki, hogy váó, de aztán elvetettem. Majd este felhívom, hogy mi lelte, hogy így eltűnt?

Telepatikus üzeneteket küldök mindenfelé, hátha valaki figyelembe veszi, hogy el vagyok hagyatva. Elhagyatott asszisztenskedem, 4-től. Közben néha beleakadok Apáca betegkartonjába, amitől kicsit sírni szeretnék, de nem lehet, mert beakad a papír a nyomtatóba és rossz az adagolás. Dolgozós, modern maca lettem egészen kedd estig.