Megint Elisabeth lázban égek. "útvesztő minden út, minden csak visszajut, nincs nappal, hogyha éjjel nem jő', nézd az árnyakat, sors drótján ránganak, mily büszkén mégis mily esendőn." És, persze a kimaradhatatlan Hogyha kell egy tánc!
Az emaileket mostanában rendkívül személytelennek tartom, de Apácával, úgy látom, csak ez az út maradt arra, hogy megtudjam a miérteket.
(ez most rövid, címtelen, nem Gogos poszt, de majd.. )
