GoGo

Rég írtam már normális,összefüggő mondatokban,amik tőlem származtak,de majd most megpróbálom. Ma voltam cirkuszba Gyerekkel,aki lefárasztott. Eleve késtünk,mert nem akart jönni..Ő most bevágja a durcit és akkor majd mekkorát nevet,amikor én szívok,hogy nem leszek ott 3/4-kor a találka helyen. Nem is voltam ott. Bár amikor felhoztam,hogy keresek más gyereket-érdekes módon-egyből jönni akart. Odaértünk végül,3/4 7 helyett, 50re,de nem baj. Van még idő? "Mi kellhet a gyereknek?"-kérdeztem magamtól,mint 'gyakorló anyukától'. Szomjas nem lehet,éhes sem lehet, Anyja nem hiányozhat, nem akar inkább állatkertbe menni és pisilnie sem kellhet,hiszen 5perccel ezelőtt sem kellett. OK,megvan minden,üljünk le kezdődjék a Cirkusz(buta szóvicc,ne is figyeljen rá senki)!
Alig 10perc nem telik bele,Gyerek felém fordul ártatlan arccal és ezt kérdezi:
"Mikor lesz már vége?"- a karfás székből majdnem kiesem..mit akarhat?
"Édeske!Még csak most kezdődött!"- igyekszem kijelenteni kedvesen-"Miért kérdezed?"
"Hát csak azért,mert pisilnem kell"-arca még mindig ártatlan. Ellenszemben az enyémmel,akinek az arca a "jaj,de gáz" kifejezést kezdi magára ölteni.
"Jó,hát akkor menjünk"-majd lebotorkáltunk a sötét kurvamagas lépcsőkön és gyereket betoltam a női wcbe,aztán még egyel beljebb. Aztán eszembe jutott,hogy mi lesz,ha én is?akkor Gyerek balra el?Kellett és Gyerek nem balra el. Vissza a sötétbe,Gyerek nem lát,én se látok,de tapogatózunk. Meglátok egy helyet a második sorban, oda beültetem gyereket és magamat,bár előtte jól megnéztem,hogy ki mellé.A bácsi egészen addig szimpatikusnak tűnt,amíg nem mondta egy kicsit hangosabban,h "hülye cigány!". Valószínüleg belső ember volt,de ezt azért mégsem kéne. Eme elmélkedésemet az szakította félbe,amikor Gyerek böködött,hogy "Éhes vagyok!Kérem a szendvicsem!".Igyekeztem nyugodtan közölni,hogy majd szünetben megkapja és legyen kedves egy kicsit a műsorral foglalkozni és nem utolsó sorban csendben maradni,de mit várok Tőle? 4éves. Ezen ismét elmélkedtem Gyerek mancsát a mancsomba szorítva,h amikor nagyon unja el ne menjen. Ezt is megszakította az a mondat,hogy "És most ezután a lélegzet elállító produkció után következzen egy kis szünet!" (Imáim meghallgatásra találtak!) Na,gyorsan míg nem indul meg a tömeg,vissza a helyünkre.Ami-persze- nem sikerült. Újra a megszokott helyen,újra megnyugodva mondván: "mostmár nem lehet semmi!"
"Szomjas vagyok!"- Szentségesatyaúristen GoGo!Te normális vagy?Mit vállaltál be?-fogalmazódott meg bennem,amikor ezt az újabb életfunkciót szemléltető kijelentést meghallottam. Az oké,hogy végig állom a kétezernégyszázhúsz méteres sort,de hová teszem a Gyereket? Még szerencse,hogy jöttek barátok(akik valóban gyakorló anyukák),akikre rábízhattam,míg megmentem nehogy szomjan haljon. Levittem,mondtam Neki,hogy nem sokára jövök,hozok inni. A büfében valóban kétezernégyszázhúsz méteres sor volt,aminek a végére voltam kénytelen beállni,mivel senki ismerős nem volt a sorban előbb. Pedig gondoltam itt(is) felhasználom a kapcsolataimat. Előttem egy fura pasas állt,telefonnal a kezében. Ez még önmagában nem is lenne olyan különös.Olvasott valamit.Először gondoltam,hogy a cirkuszi műsor,de amikor megfordult láttam,hogy teljesen ismeretlen szöveg,méghozzá arabul,jobbról balra. Nézelődik,össze-vissza előttem,bár néha mellettem van,aztán mögöttem,majd szinte már nagyon nem "3 lépés távolságban",de hát ilyenek az arabok. Nagyon nem örültem,hogy nem tiszteli a világos hupilila aurámat! Néztem ki a fejemből,míg a sor nem haladt és láttam,hogy ismertlen arab bácsi felém fordul és felveszi a szemkontaktot.Uramatyám..mit akarhat?Segítség,ez akar valamit!
"how long will the show last?"-uramatyám!Mondtam én,hogy akar valamit!De miért pont angolul?2gondolat fut át az agyamon: meddig tart?,hogy is fejezem én ezt ki?Aztán rájövök,hogy tőmondatokban a legegyszerűbb.
"10pm"-először persze azt akartam mondani,h 'tíz píem',de aztán eszembe jutott,hogy ten.Mégjó. Sajnos az újonnan szerzett kapcsolataimat sem tudtam felhasználni,hogy egy kicsit előbbre jussak a büfében. Végül visszajutok Gyerekhez,örömmel látom,hogy majszolja a szendvicsét és tekintetét szorosan a porondra szegezve figyelte az ott munkálkodókat. Olyan intenzitással nézi őket,hogy észre sem veszi,hogy visszajöttem. Ekkor veszem észre,hogy Gabi akire rábíztam Gyereket sehol. Még szerencse,hogy Sanyival jött,akinek legalább a fél szeme rajta volt az én drágámon. 2perc után rájött,hogy meghoztam az életmentő körteitalát és mehetünk vissza,fel, a helyükre. Ám volt még egy utam Sanyihoz,hogy Legyen olyan szíves és nyissa ki ezt a kurva cappy körtelevet,mert a kezemet már szétcseszte-ezt persze finomabban,tetetve Piroskát(tudjátok?a meséből)Aztán vissza Gyerekhez,aki vidáman megitta volna a felét,ha nem kapom ki a kezéből,tanulván az eseményekből: nem fogok Vele az előadás közepén kimenni mégegyszer. Valami borzalmat láttam a porondon,így inkább Gyereket figyeltem,hogy milyen édi és mennyire csillog a szeme attól ami ott lent történik. Ezt az elmélkedésemet is megszakította egy meleg mancs és a kis vékony hangja: "Beülhetek az öledbe?"
Egészen elérzékenyültem. "Hát persze!" Gondoltam biztosan álmos már és aludni szeretne,csak abban a kényelmetlen székben nem tud,de nem. Tapsolt,nevetett továbbra is a bohócokon,aminek én nagyon örültem. Ránéztem az órámra,már fél 10 is elmúlt,de ezek a jótét lelkek még mindig táncolnak, egyensúlyoznak, de vajon még meddig? Ebben a pillanatban,szinte varázsszóra: vége lett az egésznek,hazamentek a színészek. Helyett a bohócok. A következő,utolsó feladattömb várt rám,mielőtt átadom Őt az anyjának: lejutni a lépcsőn,eljutni a ruhatárig,felöltöztetni, megkeresni énanyumat,betuszkolni a kocsiba és hazamenni. Lejutottunk,eljutottunk,felöltöztünk,megkerestük,betuszkoltam. De azért beszélgettem Vele még a kocsiban és örültem,hogy nekem is lehet 'gyerekaranyköpésem' amivel dicsekedhetem.
Híradós néni: Majd vasárnap tartós havazás várható,néhol esetleg havas eső.
Én: Szereted a havat?
Gyerek: Igen,szeretem.
Én: És mit szoktatok csinálni amikor nagyon sok hó esett már és ki lehet menni a szabadba?
Gyerek: Hát,havazni!
Teljesen természetes,hogy havazunk. Majd elviszem oda is (: Megyek Vele máskor is,tapasztaltabban,gyakorlottabban,de Cirkuszba soha többet. (: