Beléptem a konyhába és láttam,hogy ott ül.Sürgök-forgok már egy ideje,de nem köszön rám,észre sem vesz.Talán nem is érdeklem?Pedig Ő mondta,hogy az első helyen vagyok és nem kerülök lejjebb sohasem..Nem értem,akkor meg miért nem köszön?Utál?Nem szabadna ilyen kishitűnek lennem.Nem,nem,nem szabad ilyen kishitűnek lennem,hiszen szeret,azt mondta!Mondta,és én hittem Neki.Kár volt?Közelebb lépek,teszek-veszek,gondolataim távoli mezején járkálok már.Olyan vagyok,mint egy szellem és egyszer valaki ismerős hangja üti meg a fülemet.Tudom,hogy vártam erre,itt a konyhában.És igen,észrevett és köszönt.És szeret.Olyan anyukásan,olyan igaziból,olyan valósan.És ez olyan...jó.Tudom,hogy nem sok ideje van rám,de azt a keveset úgy töltjük el,hogy az valóban olyasmi legyen,mint az ismert közmondás kicsit átalakítva,vagyis 'Sok jó ember kis helyen is elfér!' mondásból valami ilyet kreálva: 'Sok jó embernek kis idő is elég!' Ha már a kettő ember sok.Mi van velem?hogy vagyok?szokásos kérdések..,talán néha unom már,kéne valami változatosság.Bár ha lenne,az lenne a bajom.Kipöcköl,csak úgy egyszerűen,de megígéri,hogy ma még feltétlenül beszélünk kell,mert már rég volt.Konkrétan 2 hete,de ennek örülök,hogy valakinek számítok (még). Így járkálok fel s alá,mostmár boldog szellem vagyok és várom a pillanatot,amikor 'elkap' és beszélgetünk.Ilyenkor teljesen hétköznapi dolgokról fecsegünk,de Vele mégis jobb.Csak egy-két példa: szerelem,ami olyan szép mint A gyűrű,a gyermek,aki egy olyan ember iránt táplál túlzott érzéseket,aki iránt talán nem kéne,de hiszen ezt még nem tudja,csupán 2éves. Barátokról,barátnőkről akikre számítani lehet és akik elhagytak. Olyan szülőkről,akik magára hagyták a gyermeküket vagy éppen túlságosan rászálltak. A boldogságról,amelyet egy olyan férfitól kap,akire az én éveim sokszorosáig várt és most itt van.Vagyis csak ott a képen,de a szeretetet közöttük én is érzem.És ez itt már közel sem hétköznapi.Egy csodát éltem ma át,a két ember közötti igaz szerelmet,szeretetet,ami ugyan sokat váratott magára,de most itt van létezik,él és mindkét félt teljesen rabul ejti.És ennek így kell lennie.
-Kérsz boldogságillatot?
-Mi ez a boldogságillat?
Nem hagyta,hogy válaszoljak,kaptam belőle 3 fújást.Most nyilván az jár a fejedben,ki ezt most olvasod,hogy "ez hülye..és hisz ebben?vajon tényleg boldog lett?"
És igen.Mostmár hisz az ilyenekben és boldog lett.De nem a Hugo Boss miatt!Hanem az embertől,akitől kapta,mert sokat jelent,mert számít Ő is és a szava is.Nameg,nem utolsó sorban a szeretete.