Utálom ezt a szót, hogy közérzet. Mindig ezt kérdezi tőlem az orvos: milyen a közérzeted? Nem tudom. Azért nem tudom, mert ezt a szót nem tudom értelmezni. Sok év alatt megpróbáltam kikeresni az értelmező szótárból, és a mai érzetem a lá köz: mérges. Mérges vagyok az orromra, mert nem jön rajta levegő. Mérges vagyok, nagyon mérges. Miért nem képes rendeltetésszerűen működni?! Éjjel alig aludtam, mert bár lázam akkor nem volt, köhögtem, mint egy szamár.
Ma reggel Bimbus jól rám ijesztett. Két percig hiperventilláltam utána. Megkérdezte, hol járok? Mondtam, hogy ágyban fekszem, betegségben még mindig. Nem megyek be törire??? Nem tudok, lázam van, köhögök, szép kis tünetegyüttes. De, hát, hogy két beteget is berángattak a vizsgára és, hogy nem gondolom, hogy ennek komoly következményei lesznek? Erre kicsit elállt a szavam, mert besípolt a fülem a hangmagasságtól, aztán remegő hanggal letettem a telefont és fénysebességgel tárcsáztam Szaktanárt. Elremegtem neki, hogy akkor most hogy is van ez a töri, és, hogy attól még, hogy beteg vagyok, még érettségizhetek, ugye? "Jaj, tudtam, hogy valakinek elfelejtettem szólni." Köszi. Az érettségiről annyit mondott, hogy csak akkor, ha levizsgázom. Mondtam neki, hogy e felől nincs kétségem, ez másképp nem történhet. "Na, én is így gondoltam. Ezt is köszi. Ezzel az infóval felszerelkezve írtam Bimbusnak, hogy ez a helyzet, mire ő visszatelefonozott, hogy dupla tételeznek ma a húzásnál, de ez nem érthető, mert a dogában az volt, hogy eleve két tételt kell húzni. Majd megérdeklődöm tőlük, hogy hogyan is sikerült nekik. Mindenesetre "festék le, kétszer kisujj, festék le" :-)
